Bourne-gyorstalpaló, 2. rész: Mr. Cavinton hazatér



Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben Jason Bourne, az amnéziás szuperkém korábbi kalandjait foglaljuk össze, hogy azok az Olvasóink is, akiknek nincs idejük a Bourne-szérián átküzdeni magukat az 5. etap megtekintése előtt, úgy ülhessenek be az új filmre, hogy képben vannak a Bourne világában eddig történtekkel. A Bourne-rejtély és A Bourne-csapda kapcsán az előző cikkünkben már végigdúltuk identitásvesztett ügynökünkkel fél Európát, a folytatásban egyre inkább az amerikai kontinens felé kacsintgatunk, és nincs ez másképp a – Bourne hiányában – kakukktojásnak számító Bourne-hagyatékkal sem, amely nagyobbrészt szintén ott(hon) játszódik. Leírásaink a korábbi filmek tükrében – talán nem meglepő módon – spoileresek! Bourne-oljunk!

 

A Bourne-ultimátum

Bourne-ultimatumAz első részhez méltóan indít a film: látszólag ott folytatódik, ahol A Bourne-csapda befejeződött, azaz Bourne éppen Moszkvában menekül az orosz hatóság elől. Eközben újabb emlékképek nyomasztják, amelyeket nem tud hova tenni. A saját múltjában áskálódó ex-ügynök tovább folytatja keresztes hadjáratát. Ezúttal azonban nincs egyedül: a Guardian egyik újságírója is felfigyel Bourne európai ámokfutására és a körülötte szaporodó rejtélyekre, s a forrása révén a tudomására jut a Fekete Rózsa (Blackbriar, az új filmben már Fekete Hanga) nevű program, amely a Treadstone (a Jason Bourne-ban már ez is lefordításra kerül, így Kőlépcsőként utalnak majd rá) továbbfejlesztett változata. Az újságírót azonban lelövik, mielőtt beszélni tudna, így Bourne a titokzatos forrás nyomába ered.
A Fekete Rózsa (vagy Hanga, esetleg Blackbriar) a CIA nem hivatalos, titkos fekete akcióinak fedőneve, amelybe a törvénytelen hadműveletek, köztük a gyilkosságok is beletartoznak. A Rózsa operatív vezetője maga a CIA igazgató-helyettese, Noah Vosen, aki jelenleg a CIA Terroristaelhárító Hivatalának az élén Bourne után is nyomoz. Versenyfutás indul az idővel, hogy ki éri utol hamarabb a Madridban megbúvó forrást: az információéhes Bourne, vagy a szálakat elvarrni igyekvő Fekete Rózsa? Végül az utóbbi nyer, és likvidálja a célpontot, ám Bourne-nal, és az első két részből megismert, akkor még a Treadstone mezében játszó Nicky Parsons-szal – aki időközben Bourne mellé állt – nem jár sikerrel.
Bourne átteszi székhelyét az Egyesült Államokba, New Yorkba, ahol aztán nem várt helyről, a CIA berkeiből kap segítséget A Bourne-csapdából megismert Pamela Landy-től. Pam révén egyrészt sikerül kijátszania Vosent, és titkos iratokhoz jut hozzá, amelyekkel lebuktathatja a Fekete Rózsát. Másrészt eljut Dr. Albert Hirsch-hez, aki személyesen felügyelte Bourne besorozását a Treadstone-ba, s aki a viselkedésmódosítás kegyetlen módszereivel a hazáját szolgálni kívánó zöldfülű David Webb-et átformálta a tökéletes gyilkológép Jason Bourne-ná.
Bourne-t menekülés közben lelövik és belezuhan az East Riverbe, ám holtteste sohasem kerül elő. Pamela Landy a hozzá eljuttatott iratok alapján leleplezi a Fekete Rózsát: a Szenátus elé idézik Ezra Kramert, a CIA igazgatóját, aki jóváhagyta a törvénytelen hadműveleteket, Vosent és Dr. Hirsch-t is. Az eltűnt, valószínűleg elhunyt Jason Bourne fedőnevű ügynököt, valódi nevén David Webb-et pedig a Fekete Rózsa-program lebuktatójaként “ünnepli” a nyilvánosság.

A Bourne-hagyaték

bourne-hagyatek-magyar-poszterA film eseményei A Bourne-ultimátummal egy időben, vele párhuzamosan játszódnak. Ezra Kramer, a CIA igazgatója, amint tudomást szerez a Jason Bourne és a Blackbriar (a változatosság kedvéért a szinkronban itt nem került lefordításra a Fekete Rózsa, illetve az új filmben már Fekete Hanga) után szaglászó Guardian-újságíróról, Mark Turso-hoz, a Haditengerészet nyugalmazott tengernagyához fordul. Mivel nagy a valószínűsége, hogy a CIA titkos programjai lelepleződnek, Turso jobbkezét és egyben egy igazi problémamegoldó “nagyágyút”, Eric Bryert, a Légierő nyugalmazott ezredesét kérik fel a dolgok elsimításához, aki jelenleg a Nemzeti Kutatócsoportot vezeti. Bryer attól tart, hogy Bourne, a Treadstone és a Fekete Rózsa esetleges leleplezése magával ránthatja a többi titkos kormányprojektet, ezért haladéktalanul tisztogatásba kezd, s a veszélyeztetett programokat, mint amilyen például az Outcome, “leírja”, ami együtt jár az érintett személyek likvidálásával. Az Outcome egy titkos fekete hadműveletet takar, amelyben a katonák fizikai és szellemi teljesítményeit genetikailag fokozzák a szervezetükbe juttatott vírus segítségével. Ezt olyan szerekkel érik el, amelyek függésben és általuk szoros irányítás alatt tarthatják az ügynököket.
Az Outcome-program alanya Aaron Cross, akit pont Bryer szervezett be, s aki éppen Alaszkában tartózkodik egy túlélési gyakorlaton. Itt próbálják meg likvidálni, de az ügynöknek sikerül túlélnie a merényletet. Cross igyekszik mihamarabb eljutni Alaszka vadregényes tájairól Maryland-be Dr. Marta Shearing-hez – aki korábban az Outcome keretein belül kezelte őt -, hogy teljesítményfokozó pirulákat szerezzen tőle. Időközben azonban a Maryland-i központot is eléri a tisztogatási hullám, s Cross az utolsó pillanatban érkezik, hogy megmentse a doktornő életét a rá támadó ügynököktől. Dr. Shearing-nek azonban nem áll rendelkezésre a szükséges szerből, ehhez Manilába kell utazniuk.
A Fülöp-szigeteken megszerzett anyag birtokában a doktornőnek sikerül megszüntetnie Cross függőségét a teljesítménynövelő szerektől. Bryer egy másik titkos program szuperkatonáját küldi Cross nyakára, s a Bourne-filmekhez méltó fináléban a két program ügynöke halálos fogócskába kezd Manila utcáin. Dr. Shearing és Cross végül túléli az összecsapást.
A Blackbriar-program (avagy Fekete Rózsa, esetleg Fekete Hanga) részleteit a Szenátus állambiztonsági érdekekre hivatkozva visszatartja a nyilvánosság elől. Úgy tűnik, hogy Jason Bourne áldozata feleslegesnek bizonyult, sőt, a szenátusi meghallgatásra beidézett Noah Wosen, a CIA igazgató-helyettese azt állítja, hogy a programot kizárólag a szakadár ügynök kézre kerítése érdekében indították be.

Holnaptól mozikba kerül a Bourne kalandjainak legújabb része, amely ismét magát az amnéziában szenvedő, kiugrott titkosügynököt helyezi a középpontba. A filmes Bourne “másik” szellemi atyja, a korábbi részek forgatókönyveit jegyző és a Bourne világában A Bourne-hagyaték rendezésével felemás nyomot hagyó Tony Gilroy ezúttal átadta a stafétabotot a visszatérő Paul Greengrass-nek. A Jason Bourne-ról szóló spoilermentes kritikánkat hamarosan olvashatjátok!